E-mail: info@kinezrefel.hu Mobil: +36 (20) 562-2709                                                                                      Új vendégek első kezelése csak 6.000 Ft

Stressz és a betegségek, miért olyan veszélyes a stressz a szervezetre?

A stressz elmélet és az általános adaptációs szindróma (GAS) Dr. Selye János magyar származású kutatóorvos nevéhez fűződik. Ez az elmélet megmagyarázza, a stressz és az endokrin rendszer összefüggéseit; az endokrin rendszer stressz hormonjainak hosszú távú hatását a szervezetre és szervekre.

Selye a stressz fogalmát így határozta meg: A stressz a szervezet nem specifikus válasza az őt ért ingerekre, a provokáló tényezőket stresszoroknak, az állapotot stressznek nevezte el. A háromfázisú rendszer, amely a védekezési mechanizmusban részt vesz, az úgynevezett általános adaptációs szindróma (GAS general adaptation syndrome).  A mechanizmusban alapvető szerepet játszik a mellékvese velőállományának hormonja, az adrenalin, amely elsősorban felelős az első fázisért, a vészreakcióért, míg a mellékvesekéreg hormonja, a kortizon a második és harmadik fázisért.

Amikor egy élő szervezetet valamilyen speciális inger ér, arra meghatározott módon reagál. Ha viszont az egész szervezetet veszélyeztető inger éri pl. a zebrán átkelve meglátunk egy felénk száguldó autót, akkor menekülni próbálunk, amihez az egész szervezet aktiválódására van szükség. Beindul a Cannon féle vészreakció, melyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része szervez meg. A stresszor jelenlétét a központi idegrendszer érzékeli és beindítja az általános adaptációs szindrómát (GAS). A stressz hatására aktiválódik a hipotalamusz, amely az agyalapi mirigyet (hipofízist) is aktiválja és el kezdi termelni az ACTH nevű hormont, mely elindítja a mellékvesében a kortizon nevű hormon elválasztását. Az GAS hatására megduzzad a mellékvese, miközben sorvad a csecsemőmirigy (thymus) és a nyirokszövet, és még számos reakció zajlik le a folyamat részeként. Az I. fázis az ún. alarm reakció részeként:

  • felgyorsul a szívműködés, hogy több vér jusson az izmokhoz
  • felgyorsul a légzés, hogy több oxigén jusson a vérbe
  • megemelkedik a vérnyomás az izmok munkáját segítendő
  • emelkedik a vércukorszint
  • a véreloszlás megváltozik, a nem létfontosságú szervekről a meneküléshez szükséges szervek felé áramlik
  • kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe
  • az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül
  • ugyanakkor csökken a gyomor és bélműködés
  • esetlegesen elernyed a húgyhólyag és a végbél záróizma
  • csökkennek ill. teljesen leállnak a szexuális tevékenységhez kapcsolódó folyamatok

Ez a reakció a szervezet védekezésének szolgálatában áll, és lehetőséget ad az üss vagy fuss elv követésére vagyis a harcra vagy a menekülésre. Ez a reakció vagy legyőzi és megszünteti a veszélyeztető hatást, vagy nem, de semmiképpen sem tartható fenn sokáig. Amennyiben folytatódik a stresszhatás, és elhúzódik, akkor az alkalmazkodás/ellánálás fázis (II. fázis) következik, vagyis a szervezet kénytelen fenntartani a védekezést, megpróbál alkalmazkodni. Ez rendkívül megterheli a szervezetet,

  • a magas vérnyomás állandósul,
  • az állandó éberség alvászavarokat okoz
  • a feszültség miatt az izmok megkeményednek, fájnak, a végtagok hidegek.
  • zavarok keletkeznek a bélműködésben.

egy idő után a tartalék energiák is felhasználásra kerülnek, kimerül a készlet, és ha a stressz továbbra is fennáll, az ember megbetegszik, bekövetkezik a III. fázis melybe az egyed akár bele is pusztulhat.

Amennyiben az adaptációs fázis hosszú, és nincs közben elegendő pihenő/nyugalmi időszak, akkor a már említett stressz hormonok nem tudnak kiürülni a szervezetből, és számos betegség kialakulhat ezek mellékhatásaként. A kortizon rombolja a gyomor nyálkahártyáját, gyulladás csökkentő hatása révén visszafogja az immunrendszer működését. Az adrenalin állandó magas vérnyomást tart fent. Ezek következménye pedig a következő betegségekben jelentkezhet:

  • gyomorfekély,
  • asztma,
  • hipertónia,
  • krónikus fejfájás,
  • pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság,
  • irritábilis vastagbél szindróma,
  • szívinfarktus,
  • egyes bőrbetegségek,
  • impotencia és egyéb az ivarszerveket érintő elváltozás
  • pánikbetegség és depresszió.
  • vírus és bakteriális fertőzések

Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek súlyos és tartós pszichés stresszállapot eredményeként.  Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a betegségek kizárólag a stressz hatására alakulnak ki, de a stressz önmagában is okozhatja őket, illetve más tényezők mellett hozzájárul kialakulásukhoz.

Selye János patkányokon kísérletezett. Tapasztalata szerint, ha nem maradt abba a stressz, a kísérleti patkányoknak először tönkrement az immunrendszere, aztán elpusztultak, vagy a szívük állt le, vagy kilyukadt a gyomruk.

A stressz okát a kineziológiai oldás során izomteszttel felszínre tudjuk hozni és fel tudjuk oldani, helyreállítva a szervezet számára oly nagy fontossággal bíró energiaáramlást/energetikai egyensúlyt, megszüntetve a stressz szervezetre gyakorolt negatív hatását.