Miért olyan nagy mumusunk a stressz?

A stressz a szervezetünk válasza a velünk való történésekre a túlélés érdekében.

Igen; a túlélés érdekében, ugyanis évezredekkel ezelőtt stressz akkor érte az embert, ha életveszélyben volt. A túlélésért folytatott harcban pedig megannyi testi funkció teljes kiaknázási lehetőségére szükség volt, ezért a stressz a szervezetben olyan folyamatokat indít el, amelyek ezt lehetővé teszik.

Csak pár folyamatot kiemelve: megemelkedik a vérnyomás, megemelkedik a vércukorszint, visszaszorul az immunrendszer, csökken a gyomor és bélműködés, felgyorsul a szívműködés, az idegrendszer éber lesz, a figyelem beszűkül a stressz ideje alatt.

Ez az állapot a túlélésben igen hasznos, azonban hosszútávon nem fentartható, mivel a magas vérnyomás állandósul, mely káros hatásait most nem sorolom, mert elég ismertek. A bélműködésben zavarok keletkeznek, az állandó éberség alvászavarokat okoz.

Régen a stressz folyamatához hozzátartozott a stressz/veszély elhárulása után a pihenés, mely elindította a regenerálódás folyamatát.

A nagy baj az, hogy a mai kor embere nap, mint nap találkozik olyan dolgokkal melyekre szervezete stresszel válaszol, pihenni regenerálódni két stressz között nincs lehetősége, így a stressz folyamata hosszú távon áll fenn és károsítja testi/lelki egészségét.

A stresszoldó foglalkozások feladata tehát, meglépni azt az evolúciós lépcsőfokot, hogy megtanítja a részt vevőt, hogy az őt nap, mint nap erő tényezőkre, ne stresszel reagáljon, tanuljon meg nem stresszelni, olyan dolgokon melyek nem az életét veszélyeztetik, tanulja meg levezetni, kidolgozni magából a stresszt a feszültséget és tanuljon meg relaxálni a regenerálódás érdekében. 

Tudományosabb megközelítésben a linkre kattintva olvashatsz a stresszről: Stressz hatása a szervezetre